Rákosi Gyula két állandó barátja, harcostársa, Albert Flórián és Szűcs Lajos volt, akik sajnos már nem élnek, ezért Rákosi Gyula meglátogatta a sírjukat: „Velük ünnepeltem” – mondta.
A legenda 70 évet töltött a Ferencvárosban, pedig szíve szerint Újpestre igazolt volna. Fiatal korában Szusza Ferenc futballjáért rajongott, de az édesapja másképpen gondolta és ráparancsolt: a zöld-fehéreknél a helye. Akkor nem nagyon örült ennek, de most már úgy érzi, ez volt élete legjobb döntése.
– Jobb lábas voltam és vagyok, játszottam is azon a szélen, aztán mégis úgy alakult, hogy a Varga Zoltán, Albert Flórián, Rákosi belsőhármas tagja lehettem balösszekötőként – emlékezett. – Kiemelni a hét, az FTC-nél eltöltött évtizedem közül képtelenség bármelyiket is, az úgy volt maga a tökély, ahogyan megesett.
A 41-szeres válogatott nehezen tudna megnevezni egy kiemelkedő emléket, hiszen mindegyik kedves neki, de az biztos, hogy az 1965-ös Vásárvárosok Kupája, amikor a Fradival megverték a Manchester United-et, az egyik legnagyobb büszkesége és élménye. A kupadöntőben Torinóban a világverő, a Heriberto Herrera edző által felkészített Juventust 1-0-ra legyőzni világszenzációnak számított.
Folytatódik a családi hagyomány
Bár nincs olyan családtagja, aki folytatja a futballista hagyományokat, mégsem szakadt el teljesen a Fraditól. A hatvanas éves Fradiját jobbnak tartja a mostaninál, bár elismerte, a maiakkal sincs probléma, sőt.
– A Fradi már csak azért is örökös téma ma odahaza, mert Réka lányom a női csapatunk masszőrje, együtt dolgozik ifjabb Albert Flóriánnal, aki edzőként nemrég vette át az együttest. Nehéz dolga lesz, hiszen a női futballistákkal különlegesen kell bánni – mondta Rákosi Gyula.